Széchenyi 2020

Fejlesztőpedagógiai foglalkozások

8/D Pedagógiai fejlesztő foglalkozások

 

1. A tevékenység megnevezése

8/D Magán vagy fejlesztőtanár általános iskolásoknak felzárkóztató nyílt órák

A tevékenység sorszáma és elnevezése (összhangban a pályázati útmutatóval)

(8) A járás területén hiányzó szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, pedagógiai célú kulturális helyi szükségletekre épülő speciális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése

2. A tevékenység időtartama (hónap)

48

3. A tevékenység kezdetének időpontja

2018. július 01.

4. A tevékenység befejezésének időpontja

2022. június 30.

5. A tevékenység helyszíne(i)

   (település, intézmény stb.)

Edelényben két helyszín, Szendrő, Borsodszirák, Bódvaszilas mikrokörzetek

6. A tevékenység gyakorisága

Mikro-térségenként évi 10 alkalom, 4 év alatt 40 alkalom 10 csoport részére

Összesen 400 alkalom, alkalmanként 3 - 4 óra

7. Résztvevők száma

320 fő

8. Ebből megvalósult

    2022. június 30-ig.

160 + 80 + 80 = 320

 

 

A 2021-2022-es tanév szeptemberében folytatódtak a 2021 márciusában a Covid- 19 járvány miatt felfüggesztett fejlesztő foglalkozások Az EFOP-1.4.2-16-2016-00012 pályázat keretében. A foglalkozások helyszíne nem változott, továbbra is a Borsodszirákon Bartók Béla Általános Iskolában, Edelényben a Borsodi Általános Iskolában és a Nyitott Ajtók Baptista Oktatási Központban, Szendrőben az Apáczai Csere János Általános Iskolában és Bódvaszilason a Körzeti Általános Iskolában tartották azokat.

Fejlesztő foglalkozások

A munkaszerződés szerint fejlesztő foglalkozásokat kellett tartani havi 4-4 órában nyolc fő 1-2. osztályos; és nyolc fő 3-4. osztályos tanulónak. A projekt során 320 fő vett részt összesen a foglalkozásokon, közülük Borsodszirákon és Bódvaszilason néhány gyermek nem csak egy tanévben.

 

A csoportok összetételét tekintvezömükben halmozottan hátrányos helyzetű tanulók voltak, gyermekvédelmi támogatásban minden évben a gyerekek 90%-a részesült. A bevont gyerekek minden oldalú megismeréséhez tanulómegismerési technikákat alkalmaztak. Az egyéni fejlesztési tervek a helyzetelemzésre épültek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek jelentős részénél a kognitív funkciók minden területénél- figyelem, megfigyelőképesség; érzékelés-észlelés; emlékezet; gondolkodási funkciók- gyengeség mutatkozik. Ehhez társul még az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége, mely megnehezíti a megfelelő iskolai teljesítmény elérését. Ahhoz, hogy a tanulási nehézségeket feloldjuk, a tanulókat hozzá kell segíteni, hogy a személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési, észlelési tapasztalatokat szerezzenek, és ezek segítségével bővítsék ismereteiket. Fejlesztő tevékenységet Platon játékról alkotott gondolatával lehet legjobban jellemezni. „Kerüljük a kényszert, s hagyjuk, hogy a kisgyerek örömmel tanuljon. A gyerekek játékok révén okosodnak, a kényszeres okítás nem jut el a lelkükig.” A játék aktív közreműködést kíván. Elkerülhetetlen a másokkal való együttműködés, a türelem, kitartás, a mások iránti bizalom, nyitottság és empátia gyakorlása. A játékok érzelmileg is érlelik a gyerekeket, különösen a gondolkodásban való önállóság és a mások teljesítményének megítélése terén. Kiemelt feladatnak tekintették a tanulási motiváció erősítését, a fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítását, a mozgásfejlesztést, mely elválaszthatatlanul összekapcsolódik a térészlelés kialakulásával, az alapvető téri irányok tudatosulásával. Előtérben a cselekvésen alapuló játékok, a szemléletes gyakorlási módok álltak, hiszen az eredményes tanuláshoz biztos alapokat kell teremteni. Ezekhez a legkülönfélébb részképességek szükségesek: tudatos, lényeglátó észlelés, tartós figyelem, megtartó emlékezet, jó időbeli, síkbeli és téri tájékozódás.

A mozgásos játékok, annak ellenére, hogy hasonlít a kötetlen társas helyzetekre, alkalmas arra, hogy megtanulják elfogadni a csoportos játék és cselekvési szituációt, figyelni a társakra, a játék- és viselkedési szabályokra. Kiváló ez a helyzet a szociális-kommunikációs készségek célzott fejlesztésére is. A feladatok közti válogatáskor szem előtt tartották a tanulók egyéni tanulási, fejlődési ütemét, individuális nehézségeit. Törekedtek arra, hogy a feladatok örömtelivé és szinte észrevétlenné tegyék a gyakorlást. Ehhez nagy segítséget adtak az „agytorna” jellegű feladatlapok, amiken a gondolkodási képességek fejlesztése a kiemelt feladat. A gyerekek körében igen népszerűek voltak ezek a kihívások, játékosságuk, sokszínűségük miatt, mindig szívesen végezték a gyakorlatokat, amivel fejlődött a kreativitásuk, ötletességük, a problémák jobb megértése, az asszociációs gondolkodásuk, az összehasonlító képességük. A rejtvényelemi logikai feladatait általában párban vagy csoportban oldották meg a tanulók, melyekben a logikus gondolkodás, a következtetés és a fogalomalkotás volt hangsúlyos.

 Nagy szerepet kaptak a manuális jellegű tevékenységek, a mikromozgások. A fejlesztések során hangsúlyt kapott az általános ismeretek bővítése saját magára, közvetlen és tágabb környezetére nézve; tájékozódás, téri viszonyok megértése, jobb-bal differenciálása; motoros képességek fejlesztése: mozgáskoordináció, egyensúlyérzék fejlesztése; ritmusfejlesztés; feladatértés fejlesztése; finommotorika, testséma, téri orientáció fejlesztése; grafomotorikus készségfejlesztés; szem-kéz koordináció fejlesztése,  a szerialitás, koncentráció, figyelemmegosztás, vizuális és auditív memória, gestaltlátás, vizuális, taktilis és verbális észlelés, emlékezet, beszéd, szókincs és szövegértés fejlesztés, matematikai készségfejlesztés. Minden feladatot tevékenységgel összekötve végeztek a tanulók, hiszen ez az életkori sajátosságaikból adódóan is fontos.

 

Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások a Közösségi Házban:

A nyári szünet ideje alatt a fejlesztést végző pedagógusok egy – egy hetet töltöttek el a Közösségi házban.

A hét során különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező óvodás és általános iskolás gyerekek vettek részt a programban. A tematika megtervezésénél fő szempont volt, hogy a gyerekek felfedezzék: a tanulás lehet szórakoztató, nincs kényszer, csak sikerélmény, s lehet az így eltöltött időt hasznosan, élvezetesen és játékos-tanulással egybekötve eltölteni.

Törekedtek egy felszabadult, oldott, szeretetteljes légkör megteremtésére, hisz egy ilyen környezetben még a tanulás is hatékonyabban megy. A gyerekek akkor tanulnak a leghatékonyabban, ha örömüket lelik az adott tevékenységben. Erre kiválóan alkalmasak a társasjátékok, melyek nagymértékben segítik elő a gyermekek kognitív fejlődését. Nagy sikere volt a közös játékoknak, melyek észrevétlenül javították a gyerekek önkifejezési és beszédképességét, taktikai érzékét, logikai és számolási készségét, sőt, a játékok során a győzelem és a kudarc érzését is megtanulták feldolgozni, ami szintén fontos az iskolában. Kedvelt játék volt a Dooble, az UNO, a Puzzle, a memóriajáték, a nagy koncentrációt igénylő horgászós játék. Kézműveskedtek papírokkal, festettek vízfestékkel, vágtak, ragasztottak színespapírból, gyurmáztak, nyomdáztak, gyöngyöt fűztek. Többször igényelték a mozgásos játékokat: célbadobást, székfoglalót, ügyességi játékokat. A gyerekek szívesen és aktívan vettek részt a foglalkozásokon.

 

Közreműködés az első osztályos tanulók DIFER mérésében:

 

Minden évben részt vesznek a fejlesztők az első osztályos tanulók DIFER mérésében, mely hét, az iskolai tanulás szempontjából kritikus jelentőségű alapkészség meglétét vizsgálja. Az íráskészséghez szükséges írásmozgás koordinációt, az olvasástanuláshoz elengedhetetlen beszédhanghallást, a nyelvileg közölt információk vételének meghatározóját a relációszókincs fejlettségét, a matematikai tanuláshoz szükséges elemi számolási készséget, a gondolkodás feltételét a tapasztalati összefüggés és következtetés fejlettségét, a beilleszkedés kritériumát és a társadalmi kapcsolatok kezelésének fejlettségét, a szocialitást.

A felmérés adatai megmutatják, hogy a tanulók nagy többsége az optimális szinttől nagyon messze áll. Vannak nagyon alacsony értékű területek, mint például a következtetés, írásmozgás-koordináció, amit kiemelten fejleszteni szükséges. Összességében elmondható, hogy az elsős tanulók jelentős hátránnyal indulnak. A mérés adatai több éves lemaradást mutatnak, melyet az intézmények több év alatt sem biztos, hogy megfelelő szintre tud hozni.

 

Szakmai segítség az integrált oktatást végző pedagógusok munkájához:

 

A nevelési, oktatási intézményekben folyamatosan emelkedik a tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók száma. A pedagógusok az e témához tartozó fogalmi rendszert nehezen látják át, gyakori az értelmezési zűrzavar és ezért a megfelelő ellátás hiánya. A tanulási nehézség a kultúrtechnikák nehezített elsajátításában, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanulás gyengeségben, eredménytelenségben, a problémás viselkedésben nyilvánul meg. Az osztálytanítók sok esetben nincsenek ezekre a speciális helyzetekre felkészülve, ezért fontos, hogy a közös munka során egy tényleges együttműködés alakuljon ki. A fejlesztőpedagógusok éltek a tudásmegosztás lehetőségével, és szívesen koordináltak szakmai együttműködést az intézményen belül az inklúzió szellemében, ahol alkalom volt átadni a kollégáknak az általuk ismert új módszereket, technikákat, és ők is megismertethették a tanár társaikkal az általuk már jól bevált módszereket. Kiemelt feladatuk tekintették, hogy a kollégáknak adott tanácsokkal segítsék a nevelésben-oktatásban adódó problémák megoldását; hatékony legyenek a prevenciós kérdések megválaszolásában, a rendellenes viselkedési zavarok megelőzésében és orvoslásában.

Scroll to Top